7. Fejezet

Halihó!:) Köszöntöm a 15(!!) feliratkozónkat, nagyon boldogok vagyunk, hogy már ennyien vagyok:) A kommentekért is hálásak vagyunk, így legalább látjuk mi a véleményetek a történetről és hogy mennyire várjátok a folytatást:)) Köszönjük hogy itt vagytok, ezzel jó olvasást kívánok! :)
Illetve még annyit mondanék hogy a nevemet megváltoztattam Hazza's Girl-ről Penny Thorn-ra. :) Csakhogy tudjátok melyikünk ír.  :D 

  -Hol az autóm?-arra számítottam hogy majd a poggyász szállítók valahova leparkolják, és eszembe sem jutott valakitől megkérdezni, hova.

A délutáni hűvös levegő azonnal megcsapott, mikor kiléptem az épületből.

-El lenne rejtve mint ez  hotel?!-vizslattam a környéket, keresve bármilyen más kocsikat.

Körbefordultam és megláttam egy fedett parkolót majd átmentem az úton oda, elkezdtem keresni a nagy fekete kocsimat.Több járművet is láttam de szerencsétlenségemre egyik sem az enyém volt.A második emeleten lenne?Pár perc múlva kis keresgélés után sikeresen megtaláltam a kocsim,megkönnyebbülés futott át rajtam.Egy szimpla kattintással a kulcsomon kinyitottam és utána beszálltam.

  Itt nem az volt a probléma, hogy találjak egy éttermet,hanem az, hogy melyikben egyek.Három előtt hajtottam el mire találtam egy aránylag előkelőt amit meg is engedhettem magamnak.Nem akartam elkezdeni költeni a pénzt, nem számít Nick mit mondott, hogy mennyivel több lesz a fizetésem mint ezelőtt.Sok pénzt fogok keresni,nem leszek gazdag de jobban fogok élni más embereknél.A házam egy jó környéken van több minden nem is kell.

Az étterem tetején egy óriási felirat volt "16. utca". Ez nem valami kreatív mivel a 16. utcán van.Nagyon jól nézett ki a környék.Leparkoltam felvettem a  kabátomat és miután megnézem, bezártam-e rendesen az ajtót.

A hely meleg volt,nem úgy mint kínt így nem volt szükségem a kabátomra.Levettem és tovább sétáltam.

-Egy személyre lesz az asztal?-Kérdezte egy alacsony hölgy.

-Igen, köszönöm!-A cipője sarka kopogott a fapadlón ahogy a sok asztal között vezetett engem.

-Itt is van,ez jó lesz kedvesem?-Bólintottam és megköszöntem neki.A hangja kedves és lágy,kedvelem az ilyen embereket.Átadta a menüt.

-Mit szeretne inni?

-Uhm- Az alsó ajkamba haraptam- Van cseresznyés limonádé?- Elmosolyodott.

-Negyven éve dolgozok itt,de még senki nem kért  cseresznyés limonádét.Viszont még így is valami oknál fogva kínáljuk.Azonnal hozok egy pohárral.-A kötényének a kis zsebébe tette a jegyzetfüzetét,anélkül,hogy bármit is írt volna aztán eltűnt a várakozó vendégek és a pincérek között.

Ez az épület igazán egyedülálló,mintha valami  másból újították volna fel.Csak a falak maradtak meg a padlózat és a tető új.Az asztalokon fehér terítők van, a középen egy kis váza tele színes virágokkal.Ez a hely szimpla de elegáns.

A hölgy egy nagy pohár innivalóval a kezében tért vissza.

Elém rakta és leült az üres helyre.

-A nevem Ivy , nem láttalak még erre, új vagy?

-Harry vagyok,igen még csak ma költöztem ide.-Rámosolyogtam.

-Nos- Átnyúlt az asztalon hogy kinyissa a menükönyvem- Ajánlom a húsimádó pizzát és a vegyes tengeri ételeket is,ha szereted a halakat.Egy jó pepperonis pizza sem ölt még meg senkit.

Végigfuttattam szemeim a menün.

-Pepperonis kolbászos pizzát kérhetek?

-Persze édesem!Egy pillanat és hozom.-Kicsit bizonytalanul állt fel aztán újra eltűnt a tömegben.

Mikor egy pincér elsétált mellettem egy tollat kértem tőle,ő pedig készségesen átadott nekem egyet én pedig megköszöntem neki.

Összeírom mit kell vennem.Szükségem van samponra,élelmiszerekre és persze fogkrémre.Csak egy hónapig leszek itt, úgyhogy azt hiszem semmire nincs ezeken kívül szükségem.

Pont mikor befejeztem a listát egy pincér épp felém tartott egy óriás pizzával.Lerakta elém aztán otthagyott.

Nem kellett pár perc az alacsony hölgy visszatért a köténye nélkül.

-Szóval, itt is maradsz vagy csak látogatóba jöttél?

-Csak egy hónapot maradok-Válaszolok aztán beleharapok a pizzámba.

-Vegyen egyet hölgyem!- Átcsúsztatom a tányért felé,hogy elérje.

-Komolyan?A műszakom épp most ért véget én pedig nem szeretnék másik állás után nézni!-Visszatolta a tányért az én részemre-Még valami, ne hívj hölgyemnek!Csak Ivynek légyszives!

   Egy tál pizza és sok történet után,Ivy és én még még beültünk egy kis bódéhoz a 16. utca mögött és nevettünk.

-Komolyan!-nevettem-a fickót letartóztatták érte!

Annyira kacagott hogy végül köhögésbe fordult át.

-Ivy minden rendben?-Megfogta a kezem és bólintott így egy kicsit megnyugodtam.

-Minden rendben van ne aggódj miattam!Csak egy kis tüdőproblémám van.Húsz évig cigarettáztam.Nem volt életem legjobb döntése,de már nem tudok rajta változtatni.Nos és amúgy merre vagy?

Figyeltem ahogy kortyol egyet a poharából aztán elmesélte nekem, hogy került Angliába egy férfi miatt miközben Írországból származik.Ezután pedig az én történetem következett.

-Igen és tudtad hogy gumi csirkéket akasztani a zászlótartó rúdra akasztani vandalizmusnak számít?Lefogadom, hogy nem!

Újra elnevette magát de nem annyira min azelőtt.

-Igazad van én sem tudtam.Nos és ezért csukták le?

-Nem.Úgy tudom a szülei gazdagok voltak és kihozták.Bár én ezt nem merném megtenni.

-Harry ez nagyon vicces volt, jól éreztem magam, de most haza kell mennem!Gyere ide fiam!-Széttárta karjait és én is ugyan így tettem ő pedig szorosan átölelt.

-Nos, nemtudom mikor találkozunk újra de addig is sok sikert kívánok neked!-Elengedett az öleléséből.

-Mi van a számlákkal?Egyet sem kaptam!

-A ház vendége vagy!

-Ne vicceljen hölgyem!Kifizetem!

-Mit mondtam neked arról, hogy ne szólíts hölgyemnek?!Öregebbnek érzem magam tőle.Mivel pedig én is ettem a pizzából, vedd csak ajándéknak!

Rosszul éreztem magam.Jobb lett volna ha kifizetem a számlám.Egy kis hezitálás után viszont Ivy megjegyezte, hogy ha jobban érzem magam tőle elkísérhetem az autójáig , akkor kiegyenlítem.

Hiába, még mindig ki akartam fizetni viszont látszott rajta,nem viccel velem.

-Oké!

6. fejezet

Sziasztok!Megérkeztem az új résszel.Remélem megérte rá várni!Nem is húzom tovább :) Itt a 6. fejezet.

 *sweetcakes*

 A lift szőnyege passzolt az előcsarnok aranykorlátjaival,amik szegélyezték az egész teret.Felnéztem és magamat láttam meg egy tükörben a plafonon.Egyedül voltam,ami igazából nagyon jó mert még mindig nem tudtam felfogni,hogy ez az én házam.
  A 12.-nél világít a gomb,megnyomtam.Elővettem a kártyámat és elmosolyodtam a belevésett betűk láttán "Harry Styles.12. emelet". Ráadásul a kis mélyedéseket arany színű tinta töltötte be.A lift ajtaja lassan kinyílt és én lenyűgözve álltam.Kilétem a liftből és a kis kör alakú szobába mentem.A szőnyeg ugyan olyan mint a liftben és az előcsarnokban,többnyire sötét vörös de mintával szegélyezett.A fal különbözött.Nos,a fal fele.Az egész üveg.Annyira  tiszta és fényes hogy késztetést érzek hogy megtapogassam.
Itt fenn nyugalom volt,békés és csöndes nem úgy mint az előcsarnok.Két ajtó volt szemben egymással a folyosó két oldalán, egyiken egy kicsi 1-es a másikon egy kicsi 2-es.Ez az enyém.Az én házam.Elindultam az ajtóm felé és a kártyámat lehúztam az ellenőrzőn.Izgulok és ideges vagyok egyben.Az ajtó nyikorgás nélkül kinyílt.Az első amit észrevettem az a padló.Más mint az épület többi részében.Sötétebb fehér néhol barnás fa járólap.Nem az a csúnya barna hanem inkább cso ol dé színű.Nagyon komfortos.

A második a falak.Amik halvány barna színűek.
beléptem a házba.A saját házamba.Hatalmas volt a tér,sokkal nagyobb mint az előző házamban otthon.Elhagyom a kör alakú mini előcsarnokot,belépek az üvegajtón.A látvány káprázatos.
De most nem erre koncentrálok.A figyelmem a bútorokra szegeződött.A színösszeállítás olyan volt mint amelyen egy előszobának kell, a barna és a sötétsárga keveréke.Három kanapé.
-Három!!
Egy barna,egy ugyan olyan sárga, és a harmadikat inkább fotelnak mondanám, az is barna színű.Mindkét kanapé tele volt párnával.az összes alatt pedig egy pokróc volt.Először egyszerűnek tűnt,aztán jobban megnézve észrevettem az apróbb részleteket is.Egy sötét kávé színű asztal volt középen rajta egy vékony vázával.Gyönyörű festmények lógtak a falakról.
Ez egy álom?Talán csak az előadás alatt estem le a színpadról és vertem be a fejem!A távolba meredtem és engedtem, hogy a lábaim vezessenek.A szemeim szinte itták a látványt.Ez a szobám.A falak gyöngy fehér színűek.A magasabban lévő részt kicsi fa hatású dekorációval díszítették, négy nagy vékony ablak volt a falak közepén.Az üvegek csillogtak.Az ágyam a szoba jobb részén középen volt.a fej- és lábtámla fehér színű és bolyhosnak látszott.A matrac barna színű.A takaró és a párnák szürke színűek.A kis éjjeliszekrény az ágy jobb oldalán található.Megragadtam a szövetet,hogy biztosítsam magamnak,ez nem egy álom.A sarokban egy furcsa bútordarab volt.Hasonló volt a kinti szekrényhez,barna polcokkal és fa fogókkal.Egy tükörben visszatükröződött az ágyam.Kis lámpák lógtak le a mennyezetről.
Leültem az ágyamra és nevettem,igazán szívből.Itt élek.Mostantól itt élek.Az enyém.hátrafeküdtem és elkezdtem a lábaimmal kalimpálni mint egy kislány.
Ez a hely tökéletes.Még mindig nem dolgoztam fel a helyzetet.Megláttam egy nagy ajtót az egyik üres falnál és mindkettőt egyszerre nyitottam ki.A fürdőszobámban álltam.A fürdőszobámban amiben márvány a padló,márvány a mennyezet,márvány a falak,minden márvány.A zuhanyzóm egy kis fülke volt üvegfalakkal és ajtóval.A fürdőkádam óriási.Körbe mintha vízcseppek lennének maga a kád pedig fehér színű.Elvigyorodtam kimentem és bezártam magam mögött a két nagy fehér fa ajtót.
Az álmodozásomból kopogás zavart meg ami az ajtó felôl jött.Az én ajtóm felôl.Rávettem magam,hogy odamenjek.Belenéztem az ajtó közepén a lyukba.Két férfit láttam pont olyan piros egyenruhában,mint Vaneé.A csomagjaimat tartották a kezeikben.Mosolyogva nyitottam ajtót.-Styles?-kérdezte a jobb oldali.Igazoltam magam és kintebb léptem,hogy átvegyem a táskáim.Kettôjük közül a magasabbik egy slusszkulcsot adott a kezemben amin egy "Florida <3" felirat volt.Az ismerôseim közül valaki egy évre Floridába ment nyaralni és azzal viccelôdik,hogy dolgokat vesz nekem.A két férfi folytatta a beszélgetést a cuccaimat lerakták a barna fotelba és köszönés nélkül távoztak.Eszembe jutott,hogy késôbb el kéne mennem a boltba.Kezdek kifogyni a samponból és ùgy gondoltam,az óriási fürdôkádamba is ellkéne egy habfürdô.Na és persze kaja.A kaja most nagyon jól hangzik.Kaja.Konyha.Hol a konyhám??Elkezdtem a lakást körbejárni.Egy pillanatra megijedtem mikor megláttam egy kis helységet ami a nappaliból nyílt.Amint megláttam tudtam,ez lesz a kedvenc helyem a házban.Sötét mahagóni fábòl volt szürke dekorral.Egy nagy pult foglalta el a legtöbb teret.Négy magas szürke bárszék állt elôtte.Három égô lógott a plafontól amik kis bùrában voltak.Besétáltam és a lábaim alatt picit reccsent a fa padló.Mindent megtaláltam ott.Óriási hûtô,mikró és még kávéfôzô is.
Megnéztem a fiókokat.a legtöbb üress volt,de egy tele ezüst evôeszközökkel.Ezeket legalább nem kell majd vennem.A polcok is üresen tátongtak de pár alapvetô dolog megvolt.Liszt,fûszerek,vaj...stb.Ezek mint bontatlanok.Reméltem,hogy ittmaradhatok még,de a gyomrom hallani sem akart errôl.Keresnem kell egy éttermet errefele.Hazafele pedig beugrok a boltba.Kimentem a kis helységbôl,visszanéztem aztán felvettem a kabátom és a belépôkártyám.
X

5. Fejezet

Sziasztok!:) Meghoztam ezt a részt is, próbáltam sietni vele, még a héten jön a következő. Nem ígérem holnapra de igyekszünk. :) Várjuk a kommenteket és minden egyebet, hogy jelezzétek van-e itt valaki és olvassa a történetet. :) Remélem még maradtak emberek és nem pártoltak el, amiért olyan ritkán hoztuk a részeket....:( Most már tényleg gyakran fognak jönni.! :) Akik meg itt vannak, maradjanak is, most indul csak be igazán a történet!;) Jó olvasást kívánok! És még egyszer, aki itt van, jelezzen kommentel vagy valami úton módon!:) -Hazza's Girl

-Név?
-Öhm...Harry Styles? A főnököm mondta, hogy ez az a hely ahova áthelyeztek....
A vékony, alacsony férfi a pult mögül erősen köhögött mielőtt  félbeszakított engem.
-Igen itt a neved. Emeleten a 12. A második felében.
Előhúz két piros belépőkártyát és egy kis borítékot, majd beledobta őket egy tasakba. A boríték elejére egy kék matrica volt ragasztva, ezen volt a vállalat neve szép kézírással. "London Heights" . Kiváncsi vagyok, vajon 'Vane' - a pasas neve a névtáblája szerint- írta-e.  Valószínűleg nem. Ugyanis a kettő nem egyezik.
-Küldtem egy srácot, hogy elhozza a táskáidat. Az a te kocsid?- Az egyik csontos ujjával mutatott az autómra az ablakon keresztül, a nagy pavilon alja márványból készült, teteje pedig fekete volt. Mikor először megérkeztem alaposan ellenőriztem mit csinálok, valójában, itt élni. De csak egy hónapra. 
-Igen az.- Elővett egy kis, piros telefont majd tárcsázni kezdett pár számot, halkan beszélt miután a másik fél felvette. Kihasználtam a beszélgetés szünetét, hogy szemügyre vegyem környezetem. Az egész épület lélegzetelállító. A szőnyeg tele van bonyolult mintákkal és egy hatalmas csillár lóg a mennyezeten.
Itt élek?! Ez az épület kissé erőltetettnek tűnik  a régi kis sztriptízbárból ahol ezelőtt dolgoztam.
És újra dolgozni fogok. Emlékeztettem magam.
-Oké, fel fogják vinni. Szeretnél még valamit? - Az ajánlata másnak hangzott, de őszinte volt.
Megráztam fejem, el voltam foglalva a látvánnyal.
-A lift arra van.-A hangjából hiányzott a lelkesedés. Amit inkább jelenthetett: "a kijárat arra van,  hagyj békén."
-Köszönöm...Vain?
-Vane.. -Úgy ejtette ki nevét, és javított ki engem elhaló hangon, mintha számtalan alkalommal kellett volna elmagyaráznia nevének helyes formáját.
-Oh, oké sajnálom Vane. -Nem válaszolt, helyette az íróasztalt bámulta, mintha elfoglalt lenne, hogy elkerülje a további beszélgetést.
Vettem a lapot, itt az alkalom, hogy elmenjek. Várjam meg a csomagjaim, vagy simán menjek fel?
Miután megfigyeltem a többi embert a hallban, a második opció mellett döntöttem. Túlságosan kíváncsi vagyok milyen lehet a szobám. Ha hasonló mint a hall, nem tudok várni.

4. Fejezet

Sziasztok, először is kellemes hétvégét kívánok!:) Újult erővel és már több szabadidővel ismét visszatértem!!:) Remélem nem haragudtok meg ránk, amiért sose tartjuk be amit ígérünk csak hát, valami mindig közbejön. Nekem lezárult a felvételi és a sok-sok szóbelire tanulás is, úgyhogy most már a fordításnak szentelem minden szabad órámat. :) A részről annyit, hogy tudom, ez rövidebb, de csak eddig jutottam vele, a következőt még a hétvégén megpróbálom kitenni! :) Köszöntjük az újabb feliratkozókat, és köszönjük a kommenteket, reméljük mindkettőből egyre több lesz. Ugyanis rettenetesen boldoggá tesztek minket velük:)) Nem is szaporítom tovább a szót, jó olvasást kívánok! - Hazza's Girl

Elköltözök Londonba. London. Egy kis házba fogok lakni. E gondolatok rendetlenséget okoznak a fejemben miközben vezetek a zsúfolt utcákon, követve a női hang utasításait a GPS-ből.
Ez az előléptetés tökéletes lehet, kivéve egy dolgot. Ez egy meleg sztriptízbár . A gondolat, hogy egy másik fiú örömére táncoljak, vérlázító. Teljesen borzalmas.
De nem azért mert a melegek ellen vagyok, csak nem értem a vonzódást a közös szexhez. Van egy farkam, miért akarnék még egyet?! Az emberek nem kérnek triciklit miután kaptak egy vadiúj bringát.

"Fordulj balra 3,4 mérföld múlva"

Legalább csak egy hónap. 112 óra. Meg tudom csinálni. Miután visszamentem tudok motort, valamint bútorokat vásárolni az apartmanomba. Nem találtam semmit amivel kidíszíthetném ahogy akarom.
Ki tudja, talán nem érzek majd semmit. Néhány órám a sztriptízbárban lehetetlenné tenné, hogy bármit is érezzek, kivéve a fizetésem iránti örömöt. Még az előző éjjel, miután táncoltam és hozzábújtam ahhoz az ártatlan lányhoz, semmit sem éreztem. Tényleg semmit. Nem is volt erekcióm. Talán valami baj van velem. Hát nem irónikus? Nem érzem a szexhez való vonzzást.

"Fordulj balra."

Engedelmeskedek és figyelem a távot amerre megyek. 10 mérföld. Remek, ott leszek pontosan ebédidőre. A hasam egyetértésképpen megkordult. Az összes holmim bezsúfolva a kocsi csomagtartójában van. Nem mind saját. A bútorok a régi apartmanomban nem hozzám tartoznak, a csomaggal jöttek.
Iszok egy kortyot a vizes palackomból, csakhogy rendbe tartsam magam az út közben. Majdnem üres a palack, így kiiszom belőle a maradékot, aztán eldobom.
A kép, miközben ülök az új motoromon, újra és újra lejátszódik fejemben; ez az egyetlen dolog ami visszatart attól, hogy megforduljak és hazamenjek. 

3.Fejezet

Sziasztok!Sajnálom a  késést de sok teendőnk volt mostanában!Nem akartuk ennyire eltolni de -Hazza's Girl nemrég esett túl a központi írásbelin és még egy szóbeli vár rá így ő nem tudott ezzel foglalkozni, én pedig csak most tudtam neki kezdeni.Most kezd a történet bonyolódni,úgyhogy remélem megérte várni erre a részre!Jó olvasást nektek!
*sweetcakes*

Felhúzom a nadrágom és felszólítóm hangjának irányába pillantok.Ő Lucas.Két évvel idősebb nálam.Ezt bizonyítja az ápolatlan arcszőrzete is.Még nem igazán ismerem őt,mivel nappal általában dolgozik.Ő nem egy a táncosok közül akik ma felléptek,valójában nem is értem miért van itt.Bólintok és egy baráti mosolyt küldök felé.

-Oké köszi!

Vitatkozok magammal,hogy fel vegyem-e a pólóm vagy se.A klub esténként elég meleg és fülledt szóval nem veszem fel.A kijárat része az épületnek egyáltalán nem úgy néz ki mint az eleje.Az első rész a vendégek számára,fekete szőnyeggel ami elrejti az esetleges foltokat és halvány kék fallal ami közel mindig ugyan olyan.A bár tökéletes,márvány pult és bőr ülés a vendégeknek.A színpad sötét fa a könnyű csúszásért.Nyilván való ok.A hátsó rész viszont már egy más dolog.Nem olyan mint elől.A szőnyeg még valaha fehér volt,szerintem,de most keveredik a halvány barnával és egy olyan színnel ami hasonlít a zöldre, tök szar hogy mindenki úgy járkál rajta végig hogy nem is érdekli.A foltok amelyek a falon vannak kimondhatalanok,a fal pedig néhol halvány sárga és elkezdet leválni a festék.Nem igazán nézegetem.
Lefelé haladok a kis folyosón , próbálom figyelmen  kívül hagyni a pézsmaszagot.
Várjunk.Tim látni akar?Valami rosszat csináltam?Mi van ha azért kerültem bajba amiért megszakítottam a rutint?Valamelyik ügyfél panaszkodott a figyelem hiánya miatt?Ó,ne. Hirtelen a szívverésem felgyorsul és és a tenyerem izzadni kezd.Akkor most kirúgnak?Nem tudom mit fogok csinálni.Nem vagyok semmi másban jó, csak ebben.Soha nem csináltam mást.
A rövid kis folyosó nem adott nekem több gondolkodási időt.Gyorsabban elérem a faajtót mint gondoltam,nagy levegőt vettem.
-Mr.Smith?-Ez Tim vezetékneve. Tim Smith.Halkan kopogok.
Egy morgó jóváhagyást hallok bentről.Egy újabb nagy sóhaj után belépek az ajtón.
-Látni szeretett volna?-Köhögök idegesen.
Ez az első,hogy itt vagyok,az első mióta itt dolgozok.Ugyan úgy néz ki,átlagos fehér falak és átlagos lámpák.A szőnyeg ugyan az mint a kis folyosón,viszont úgy néz ki mintha valaki áttolt volna egy úthengert rajta.
-Igen Harry,ülj le.-Más az akcentusa, biztos nem Brit.Talán skót?
Követem az irányt a kezével integet egy olcsó bőrszékre,hogy üljek le.Egy nagyot kortyol a kávés poharából.Kicsit megfújja így a gőz kiszáll a pohárból.Látom,hogy bosszúsággal beszívja.
Tim Smith egy testes ember,nagy vállal és kopasz fejjel, amit én irónikusnak és viccesnek találom.Ha nem lenne felelős a fizetési utalványomért elmondanám neki,hogy túlzottan szőrös az orra.Valami azt súgja nekem nem igazán örülne ennek a kritikának és inkább mindig befogom a szám.
-Harry,rögtön a lényegre térek.-Szemügyre vesz a bozontos szemöldökei alól.Szemöldök.Egyes számban.
-Mennyire szeretnéd ha előléptetnélek?
Előléptetés?Eláll a lélegzetem.
Gondolkozok.Pontosan miért is?Itt nem gyakori az előléptetés.Csak táncolsz a színpadon és ennyi.Itt nincs szükség asszisztensekre vagy segédekre.Most belegondolva egyedül Tim a felelős,így a klub egy kommunista országra hasonlít.Fantasztikus.
Tim keresztezi az ujjait és megtámasztja magát velük az asztalon.
-Harry,mennyire szeretsz itt dolgozni?
Összezavarodok.Az biztos,hogy élvezem.És az ezüst nyakláncodról lepattogzott az ezüst festés.
-Jól érzed magad itt?
Tessék?
-Bocsásson meg uram ,hogy megkérdezem,de hova akar ezzel kilyukadni?Szeretném az előléptetést de nem hiszem,hogy én lennék az első akinek ezt felajánlaná.- A zavarom megnő.
Sokkal több ember dolgozik itt,hosszabb ideje és jobban megérdemlik mint én.Még mindig nem értem,pontosan mit is ajánlott fel.
-Tehetséget látok benned Styles!Szóval mit mondasz?-Valami nem okés itt.
Mindig Harrynek nevez,nem Stylesnak,hülyén érzem magam.
-Mit fogok csinálni,ha előléptet?-Talán privátban borotválom a fejét?
-Talán ugyan azt amit itt csinálsz.-Túl gyorsan beszél.Mintha ideges lenne.
Várom,hogy folytassa.
-Hallottál már a 17Black-ről?
-Még nem.Mit kell tennem?-Türelmetlen vagyok,nem mintha az elejétől türelmes lennék.
-Ehm....
-Igazából nem úgy érzem mintha ez egy előléptetés lenne.El fogok menni.-Ugrottam fel.
És akkor talán megigazítod azt a képkeretet.
-Harry,ne!-Tim szaggatottan vesz levegőt.-A 17Black egy meleg sztriptízbár.Szükségük van a nyitáshoz még egy táncosra és engem kértek meg,hogy szerezzek.Már minden embert megkérdeztem itt de mind visszautasították. Te vagy az utolsó reményem!
Nem vagyok meleg.-Leülök.
Tim vállai picit ellazultak.
-Tudom,te tudod,mindenki tudja.De a 17Blackben dolgozni más lenne,kétszer annyit keresnél mint most.A hely nagyon jó,ez a hely úgy néz ki mint egy szeméttelep.-Egy szeméttelep.-Amúgy meg London közepében van,Kérlek Harry!
-Nem.Nem történhet!Miért érdekel ez téged ennyire?
-Én..uhm..Ki leszek rúgva ha nem sikerül.A 17Black terjeszti magát és meg kell felelnem az elvárásaiknak.
-Szóval én vagyok az utolsó reményed?Szó sem lehet róla.Egy tipp a jövőhöz,ha valakit megkérsz valamire,ne légy gyenge és mond meg neki,hogy,ha nemet  mond akkor kirúgnak.-Felállok és az ajtóhoz indulok-Talán az új főnök tartani fog Taco keddeket.
-Harry.-Hallom Timet és megfordulok.
-Ha nem fogadod el ezt az ajánlatot pakolj össze és vissza se gyere!
-Te most kirúgsz engem?-Az arcom most teljesen üres,kifejezéstelen.
Tim lassan bólint.
-Ez egy tökéletes állás számodra Harry!csak annyi a dolgod hogy aláírod ezt a papírt.
-Nem rúghatsz ki!Azután,hogy ennyi pénzt hoztam ennek a helynek?Tudtad hogy ez lesz,hisz az összes ember tudja,hogy itt nekem nincs ezen kívül semmi más!Mind csak e miatt a hely miatt!Mindent a munkámba fektetek és te ezt most felhasználod ellenem!Hogy tudsz így a tükörbe nézni?!-Érzem hogy az arcom a haragtól kivörösödik.Ez az ember komolyan fel tud idegesíteni.Ő nem tudja mekkora sértés ez számomra,hogy ezt a feladatot rám bízza.
-Te ezt az egészet rosszul fogod fel!Figyelj rám!A fizetésed dupláját kapod a mostanihoz képest.Ez a hely a legjobb az egész országban.Szeretni fogod.És mi több,szerzek neked egy albérletet.
Egy albérletet??
-Nem.Megmondtam neked.Nem vagyok meleg!És friss hír,azok az emberek akik nem melegek nem fognak olyanoknak táncolni akik azok.
-És akkor?dolgozni fogsz,nézd,négy vagy talán három óra egye nap!Elvégre van más választásod?Kérdezd ezt meg magadtól.Nincs.Ezt érted teszem!
A fejem megfájdult.Nem fogadhatom el ezt az ajánlatot,de ha mégis utána nem léphetek ki.Valószínűleg visszamegyek a nagybátyámhoz,ha újra befogadna.Nem.nem fog megtörténni.Inkább táncolok pasiknak minthogy vele éljek.Ezek után,táncolok az embereknek akik vágynak rám,és ugyan azt fogom csinálni a 17Black-ben.Csak pasiknak,nem nőknek.
-Van egy ajánlatom számodra Tim.Ne csináld,hogy ezt teszed velem,ments meg ettől a hülyeségtől.-Az arca érdeklődő a szavaim ellenére-Dolgozok ott egy hónapot.Ha tetszeni fog,maradok.Ha nem visszajövök és teljes fizetést kapok.
Igen.Egy hónapig megcsinálom.Ez mindössze....Száztizenkettő óra lenne.A pénz amit az idő alatt szereznék több lenne mint amennyit valaha láttam.Mellesleg London közepén fogok élni egy albérletben.
Látom a koncentrációt Tim arcán,a szakállát simogatja, a szemei a semmibe merednek.
-Hmmm...meg fogom tenni amit lehet Harry.
A nyelvemre harapok hogy visszatartsam mind azt a nyers dolgot amit a fejéhez vágnék ennek a kegyetlen,tapintatlan embernek.
-Oké.-A hangom nyugodt.Befejeztem a játékot.
-Jó üzletet kötöttél magadnak.Hétfőn kezdesz!

2.Fejezet

Sziasztok!Meghoztam a második részt,remélem nem várattalak meg nagyon titeket!Köszönjük a kommenteket és a feliratkozást!Reméljük minél több emberhez eljut,hisz a blog írója nagyon örült neki mikor olvasta a levelem, hogy szeretnénk a hazai fanokhoz is eljuttatni az írását!
*Sweetcakes*

A következő lépésem kihangsúlyozásáért a csípőmet a meglököm a levegőben.-Leveszem a nadrágom.Nos, többen is szeretnék ellopni.Ezt különlegesen nehéz megcsinálni mivel olyan kicsi,hogy le kell rángatni.Még így is,a közönségem nagyon szereti ezt.A divatos öltözékem alatt egy vékony és szoros latex sort van.Túl szoros a kényelmességhez,összeszorítja a golyóimat egész kicsire,de aki sztriptíz klubban dolgozik,annak meg kell tennie bármit.
   A tömeg ordítása,ez jelent mindent.A kisebb hangosabb,az okok közül egy, hogy sztriptízelj.Ez a nem hivatalos előírás.Ajkamba harapok és végigfuttatom a kezem a combjaim belső felén,ugyan ezt megteszem az ágyékomon is majd az egész felsőtestemen ami kiemeli azt.Nem hinném,hogy a tömeg tud hangosabb lenni.Legalább is reménykedem,hogy nem.A füleim már zúgnak, és ráadásul még nem is végeztem.Visszapillantok a többi táncosra.Úgy néznek ki mint akik transzban vannak,mind ritmikus mozdulatokkal,ez unalmas.
"Én nem csinálom unalmasan."-Néhányuk hangosan tiltakozik mikor leugrok a színpadról az asztalra,megzörgetek pár poharat és szabadon táncolok.A csípőmet csavarom és kezeim a fejem felett tartom,fárasztó .Az asztal szélére teszem a kezem, hogy egyensúlyozhassak  a padlóra ugráskor.
Egy fiatal lány ül mellettem,úgy látom zavart és tanácstalan, hogy mit kéne most tennie.A kezeimet a vállára rakom és a fejem a nyakánál hajlatánál pihentetem.A keze az oldala mellett van,a szemei vadak.Sosem láttam még itt őt ezelőtt.Talán most van itt először.
Megharapom a fülét aztán suttogom,"Add fel bébi" és "Megérintesz engem oké?" 
A második kinyilatkoztatásom után kezeit a csípőm köré fonja én pedig kimászok szorítása alól és mozdulataim a térdénél folytatom.
"Először vagy itt?"Lélegzek és a combjai mögött megfogva az ölembe kapom.A lábai a derakamnál vannak és megpróbálja elbújtatni az izgalmat a szemeiben.Nyel és bólint,zihál ahogy az csípőjét az enyémhez helyezem.Kiss nyögések hagyják el a száját mikor egyszerre mozgatom a csípőinket,keményebben csinálom mikor az ujjaival a hajamba túr.Ugyan ezt csinálom az övével, ő pedig halkan nyög.Az ajkaim a most védtelen nyakára szorítom, távozáskor egy lágy csókot nyomok kipirult bőrére.
 "Nem feltételezem, hogy el tudnál menni."-Félig sóhajtok-"De abbahagyom."
Amint sóhajtok befejezem.Arra hasonlít mikor egy álarcot veszünk le.Olyan előadások és hazugságok álarca,amikkel tisztességes mennyiségű pénzt lehet keresni.
A csípőjénél fogva leteszem őt magam elé, hogy álljon.Egy puszit nyomok az orrára és könnyedén megmarkolom a fenekét,és hallok egy kissé ideges kuncogást.A haja kócos,az arca halvány vörös.
Nevet és végre megszólal."Ez...igazán....öm....vicces."
"Máskor is megismételhetnénk" megfogom a kezét és a vállaimra rakom."Mikor visszajössz". Megcsókolom a nyakát.
Érzem magamon a tekintetét,ahogy a barátaiét is ahogy visszaugrok a színpadra ami tele van nem helyeslő munkatársakkal.Mikor azt hiszik hallótávolságon kívül vagyok idegesítő vihogásba kezdenek.
Boom.És-miattam-most rendszeres kísérőnk van.A táncosok a színpadon végleg befejezik.Minden tekintet rajtam van amúgy is nekik értelmetlen volt folytatni.A tekintetem a bemondóra szegezem ő pedig bólint hogy ideje befejezni.Végszóra meghallom barátságos hangját"Azt hiszem most végeztünk..."Ekkor a közönségből hurrogás tör ki.
"De..."
Belegörbítem ujjaim a sortom övébe.
"Ti mindig..."
A tömegben ma este először halotti csönd van,ahogy lassan félrehúzódunk,egyre lentebb csúszik a csípőmön a ruhadarab.
"Visszajöhettek...."
Csökkentem a hüvelykujjam szorítását, felfedezek egy sötét hajat,veszélyesen vágva közelít,Minden lány a szobában meghal, hogy láthassa.Nagyon rossz lányok.Nézzenek pornót vagy mást, ha látni akartok ilyen dolgokat. 
"Többért."
Egy utolsó pillantást vetek a közönségre,az én közönségemre.Minden arc én felém irányul, a szemek mintha az ágyékomra fókuszálnának.
És akkor, sötétség.

x x x 

"Harry?Tim látni akar az irodájában.Most!"

1. Fejezet

 

Sziasztok! Megérkezett az első rész, sok-sok csúszás után, de a lényeg, hogy itt van! :) Pár szót írnék rólunk aztán nem is húzom tovább: a blogot ketten fordítjuk, én Hazza's Girl vagyok, a társam pedig *Sweetcakes* . Próbáljuk hamar hozni a részeket, de elég sűrű a programunk minden napra, úgyhogy nem olyan egyszerű.Talán a szünetbe több időnk lesz rá, mint a sulis napokon :D. Na hát ennyi lenne, remélem sokaknak tetszeni fog a blogunk! Jó olvasást! :)

-Hazza's Girl

Füst hullámok a nagy gépek alá rejtet színpadon,így a villogó fények mutatják meg a helyet. Pirosak, kékek, sárgák táncoltak a vízpára fuvallatán, a megjelenést fokozva. A füst maga ártalmatlan, ez pedig nem más, mint elpárolgott víz részecskék. Nem az ami a közönséget érdekli, természetesen. Még a színfalak mögött is észre lehet venni néhányat közülük, cigarettával az ajkuk között.
Idegesen igazgatni kezdtem nyakkendőm; bizonyos oknál fogva mindig olyan hirtelenné válok az idegesség lökete miatt de jobb mielőtt kimegyek. Ez csak a szokásos gondolat, amihez hozzá vagyok szokva. Mint az első nap a suliban egy hosszú, magányos nyár után. Ez nem potenciálisan ártalmas, csak egy kis gyomorideg. Miután lehúztam zakóm, összeszorult a mellkasom, meghallva a végszót: a halk basszust és a közönség éljenzését.

-Rendben Harry, most vagy soha.

A mellettem álló srácok közül az egyik furcsán pillantott rám, mert magamban beszéltem de nem érdekelt. Minden amire koncentrálni tudtam , ahogy a tömeg kántálta a nevem, a tomboló hangszórókra, ahogy a zene beszivárog ereimbe, és azonnal érzem ahogy kedvem javul, vállaim ellazulnak. Ez az amivel foglalkozni tudok. Az én személyes drogom.
Összegyűltünk arra a nagy kifutóra ami felvezet a színpadra a közönség elé, a nőies sikítások most még nyilvánvalóbbak, mint mikor a színfalak mögött voltunk. Imádják ezt. És én imádom, hogy engem imádnak. A kijelölt helyemre álltam, felvettem a lábamnál levő bőröndöt és lehajtottam fejem. Ezután kezdődik az igazi móka.
- Készen állnak a hölgyek?! - zendült fel egy erős hang, felhevítve ezzel a tömeget nagyobb és hangosabb sikoltozásra. A füleim panaszkodhatnának, ha nem lennének hozzászokva a hangerőhöz.
A következő részt csukott szemmel tudom megcsinálni. Lábakat szétnyitni, lehajolni, kinyitni a bőröndöt. Mindezt robot módon. Esernyőt kinyitni. Felállni. Elrúgni balra a bőröndöt. Tartani az ütemet. Előre, előre. Esernyőt ismét szétnyitni. Fej fölé tartani. Utolsó pillanatban a locsoló eleredt. Ez elég hangos, mind a tömeg jóváhagyó sikítása és a hangos zene. A drogom felerősíti az irányításom. a hangszórókból jövő hang egyre hangosabb lett.
- Sajnálom, hogy nedvesek lettek hölgyeim! - néhányan közülük nevettek a viccen. Bár a többség a táncunkra figyelt, amely váratlan fordulatot vett.
Becsukni az esernyőt. Berakni a lábak közé. Meglökni a csípőnket. Az érzés a lábam között lévő tárgyról ismerős az órákig tartó gyakorlás után is.
A tömeg már fülsüketítő, még az én jól felkészült füleim is belesajdultak. Eldobtam az esernyőt és a mennyezet felé döntöttem fejem, engedve a vizet az arcomra folyni. A víz végighaladt a göndör fürtöknél, a tarkómon és a galléromon túl folyt végig a hátamon.
Levenni az elegáns zakót. Kibontani a nyakkendőt. Kiléptem a csapatból és a fő pódium felé sétáltam, a hölgyek kétségbeesetten próbáltak belém kapaszkodni. Kiráztam a vizet a hajamból, vízcseppeket hullajtva mindenhova. Hirtelen a földre zuhantam de a kezemmel felfogtam az esést. A mozgásom mindig laza és elég gyakorolt. Megpördültem, vészesen közel a pódium széléhez.  Választok egy kezet a tömegből ami meghúzta a nyakkendőmet és tartja, a következő a nyakam majd az alsónadrágom és a testemhez ér. A karja - bárkié is- gyors, alig várja, hogy érezze forró, meztelen bőröm. Nyögve hátradöntöttem fejem, a zene dübörgése átjárta egész testem.
Pontosan tudom mit akarnak, amire oly kétségbeesetten vágynak. Hajlandó vagyok megtenni annak érdekében, hogy tetszik nekik. A kézcsókok után felálltam és elmentem a színpad széléről.