4. Fejezet

Sziasztok, először is kellemes hétvégét kívánok!:) Újult erővel és már több szabadidővel ismét visszatértem!!:) Remélem nem haragudtok meg ránk, amiért sose tartjuk be amit ígérünk csak hát, valami mindig közbejön. Nekem lezárult a felvételi és a sok-sok szóbelire tanulás is, úgyhogy most már a fordításnak szentelem minden szabad órámat. :) A részről annyit, hogy tudom, ez rövidebb, de csak eddig jutottam vele, a következőt még a hétvégén megpróbálom kitenni! :) Köszöntjük az újabb feliratkozókat, és köszönjük a kommenteket, reméljük mindkettőből egyre több lesz. Ugyanis rettenetesen boldoggá tesztek minket velük:)) Nem is szaporítom tovább a szót, jó olvasást kívánok! - Hazza's Girl

Elköltözök Londonba. London. Egy kis házba fogok lakni. E gondolatok rendetlenséget okoznak a fejemben miközben vezetek a zsúfolt utcákon, követve a női hang utasításait a GPS-ből.
Ez az előléptetés tökéletes lehet, kivéve egy dolgot. Ez egy meleg sztriptízbár . A gondolat, hogy egy másik fiú örömére táncoljak, vérlázító. Teljesen borzalmas.
De nem azért mert a melegek ellen vagyok, csak nem értem a vonzódást a közös szexhez. Van egy farkam, miért akarnék még egyet?! Az emberek nem kérnek triciklit miután kaptak egy vadiúj bringát.

"Fordulj balra 3,4 mérföld múlva"

Legalább csak egy hónap. 112 óra. Meg tudom csinálni. Miután visszamentem tudok motort, valamint bútorokat vásárolni az apartmanomba. Nem találtam semmit amivel kidíszíthetném ahogy akarom.
Ki tudja, talán nem érzek majd semmit. Néhány órám a sztriptízbárban lehetetlenné tenné, hogy bármit is érezzek, kivéve a fizetésem iránti örömöt. Még az előző éjjel, miután táncoltam és hozzábújtam ahhoz az ártatlan lányhoz, semmit sem éreztem. Tényleg semmit. Nem is volt erekcióm. Talán valami baj van velem. Hát nem irónikus? Nem érzem a szexhez való vonzzást.

"Fordulj balra."

Engedelmeskedek és figyelem a távot amerre megyek. 10 mérföld. Remek, ott leszek pontosan ebédidőre. A hasam egyetértésképpen megkordult. Az összes holmim bezsúfolva a kocsi csomagtartójában van. Nem mind saját. A bútorok a régi apartmanomban nem hozzám tartoznak, a csomaggal jöttek.
Iszok egy kortyot a vizes palackomból, csakhogy rendbe tartsam magam az út közben. Majdnem üres a palack, így kiiszom belőle a maradékot, aztán eldobom.
A kép, miközben ülök az új motoromon, újra és újra lejátszódik fejemben; ez az egyetlen dolog ami visszatart attól, hogy megforduljak és hazamenjek.